Ez most vicc? 2. rész

+5 komment után hozom a következőt

Köpni-nyelni nem tudtam, annyira izgultam.

2 – 3 telefon kicsöngés után egy mély fiús hang szólt bele.

- „Hello?!”
- „Szi-szia.” – válaszoltam félénken.
- „Ki az?” – kérdezett vissza.
- „Elég, ha annyit mondok vörös?”
- „Vörös, vöröske, Sam. Ugye? Jól emlékszem?” – kérdezett ismét, de nem magabiztosan.
- „Pontosan.” – bólogattam, amit természetesen ő nem látott.
- „Akkor ezek szerint megtaláltad a számot, a kártya hátlapján.” – hallatszott egy kisebb féle nevetés a hangjában.
- „Meg, megtaláltam, mert ha nem találtam volna, meg akkor, most nem beszélnénk nem?” – oktattam ki viccesen.

- „Végül is, igazad van.”
- „Na látod.”

* pár perc szünet múlva Nathan feltett számomra, egy kicsit meglepő kérdést*

- „Ömm, azt szeretném megkérdezni, hogy ráérsz-e holnap?!” – félénkeskedett
- „Eddig holnapra nincs semmilyen programom. Miért?” – érdeklődtem
- „Esetleg elmehetnénk… elmehetnénk sétálni.” – tette fel az ajánlatát
- „Benne vagyok. Miért ne? Még úgyis csak tegnap jöttem a városba, ezelőtt még sose voltam itt, most vagyok itt először.”
- „Örülök, hogy eljössz velem. Akkor nekem még a feladom az is lesz, hogy útikalauz legyek számodra.” - hallatszott a hangján az öröm és a megkönnyebbülés. – „Már csak azt kellene megmondanod, hogy laksz, mert nélküle kicsit nehéz lesz.”

El is mondtam neki, hogy hol is lakok, hogy melyik hotelben, ami számára kicsit meglepő volt.

- „Te most komolyan egy hotelben laksz?” – kérdezte meglepve
- „Még mindig jobb, mintha híd alatt élnék. Mint már mondtam, még csak most jöttem ide, és nem találtam megfelelő házat.” – válaszoltam kérdésére
- „Értem.” – ő is visszaválaszolt, de a hangjában érezni lehetett, hogy elgondolkozik valamin.
- „Umm, Nath, ha nem haragszol, most le kell tennem, mert anyukám hív a skype-on.” – félénkült el a hangom.
- „Semmi baj, menny csak nyugodtan, majd holnap felhívlak, rendben?”
- „Rendben, hívj csak, bármikor.” – nyugtattam
- „Okés, szia… vörös.” – nevette el a végét
- „Jól van már… sapkás.” – nevettem el magam én is. – „Sziaa.” – és letettük mindketten a telefont.

Az idő londoni óra szerint este 9 volt. Leültem a laptopom elé, felnyitottam, és beszélgettem anyával skype-on, de most a testvérem is ott volt a képre, és annyira őrütem, hogy halljuk és látjuk is egymást.

A beszélgetés után dobtam a két lánynak 1-1 SMS-t.

Mivel még nem voltam álmos, ezért kimentem a hotel teraszára, hogy képeket készítsek Londonról, amikor éjszakai fényben van.
Egyszerűen gyönyörű volt, csak egy valamire figyeltem fel a távolban, hogy a felleg villogott, szóval tudtam, hogy vihar lesz. Legalábbis azt gondoltam, mert a szél is egyre erősödött.
Visszamentem a hotelba, hogy a redőnyöket lehúzzam, és az ablakokat bezárjam.

”@flowersam: egyszerűen jó nap volt ma *-* igaz még most úgy látszik innen, hogy lesz egy kisebb vihar ;) x’

Még a vihar előtt elmentem és vettem egy jó meleg fürdőt. A fürdés mellé tettem fel egy kis komolyzenét, ami engem megnyugtat és olyan jó hallgatni.

A fürdést követően felvettem a pizsamámat, kinéztem még egyszer az ablakon. A fejemet az ablak üvegének döntöttem és elgondolkoztam, hogy mi is történt velem ma, elmosolyodtam és elmentem aludni, mert nagyon álmos voltam.

Villany leoltva.